Közös szakmai napot tartottak 2023. április 26-án a BMSZKI Dózsa György úti intézményei. Az Origóc Nappali Melegedő, a Dózsa Női Éjjeli Menedékhely és a Dózsa Átmeneti Szállás munkatársi közösségei az eseményt a BMSZKI dolgozói részére hirdették meg. Nem csupán a BMSZKI fennállásának 30. születésnapja adta a rendezvény apropóját, hanem a régi Népszálló épületének 111. évfordulója is. A szakmai nap lehetőséget nyújtott arra, hogy a kollégák – a házigazdákon kívül összesen 60 fő, 18 telephelyről – jobban megismerjék a három intézmény ügyfeleinek és dolgozóinak mindennapjait, betekintést nyerjenek a szakmai munka részleteibe, és tovább építsék a telephelyek közötti együttműködést. A szakmai nap kiemelt célja volt az is, hogy a régi Népszálló épületének minél több szegletét bejárjuk, és így közösen gondolkodhassunk arról, hogy az ügyfelek és kollégák fizikai környezete hogyan hat a mindennapjaikra.
A szakmai napot az Origóc Nappali Melegedő munkatársainak rendhagyó közös éneklése nyitotta meg, majd ezt Juhász Arnold, Donkóné Gazsi Éva és Köves Ferenc ellátásiegység-vezetők megnyitó beszédei követték. Ezt követően Bakosi Tamás, az átmeneti szállás szakmai vezetője tartott eligazítást: a résztvevők csoportokba szerveződtek, hogy az épület különböző állomásait megtekinthessék. A szervezők interaktív játékokkal, feladatokkal várták a résztvevőket az állomásokon.
Az Origóc Nappali Melegedő állomásait a melegedőben dolgozó kollégák mutatták be. Így megtudhattuk például, hogyan zajlik az ügyfelek beengedése, a Teleszatyor játékban pedig megtekinthettük, mit hordoznak magukkal az ügyfelek nap mint nap: szennyes és váltásruhát, csikkes zacskót, teával töltött flakont, bort ivójoghurtos flakonban, kenyeret és egyéb ételt, aludobozokat és újságokat, illetve egyéb használati tárgyakat, mindezt egy ikeás szatyorban – megannyi tárgyat, amelyek arról mesélnek, hogyan telik a hajléktalan embereknek az élete az utcán. Azt is megtudhattuk, hogy az ivójoghurtos flakonban tartott bort ugyan nem vihetik be a melegedőbe, viszont érkezéskor leadhatják az egyik kollégánál és távozáskor visszakapják.
Egy másik interaktív játékban megtippelhettük, hogy a papírcetlikre írt szolgáltatások közül melyeket nyújtja a melegedő az ügyfeleknek, majd mindezt tárgyakkal is szemléltették a munkatársak. Nem csak a tárgyakat, hanem az azok használatára szolgáló helyiségeket is megtekinthettük: a mosdókat, a mosókonyhát, a konyhát, a különböző kreatív foglalkozásokra szánt helyiségeket, valamint azok eredményeiből készített kiállítást. Szívmelengető volt látni egy-egy ügyfél színes alkotását, olvasni az általuk kiválasztott verseket. Azt is megtudtuk, hogy egyik kolléga jóvoltából időnként hajvágásra is van lehetőségük.
A melegedő kollégáinak vendégszeretete gondoskodott a vidám hangulatról a szakmai nap során, az állomásokon való aktív részvétel után a csoporttagok hűtőmágnest kaptak ajándékba a melegedő saját módosított logójával, mely egyik kollégájuk saját keze munkáját dicséri.
A Női Éjjeli Menedékhely állomásai is hasonlóan változatos érdekességekkel fogadták a résztvevőket. Az éjjeli menedékhely lépcsőzetes szolgáltatást nyújt 18. évüket betöltött hajléktalan nők részére, a lépcsőzetesség pedig a betérők megannyi különböző élethelyzetét veszi figyelembe. Ily módon létezik egy védett szint is, ahol például a kismamákat fogadják, akikre kiemelt figyelmet szentel a melegedő beosztott munkatársa. A menedékhelyre betérő nők életét különösen megkönnyíti a nemrég létrehozott nőgyógyászat is, amely a menedékhely épületrészében kapott helyet. A komplex szolgáltatásnyújtást a menedékhely épületének felépítése is leképezi: a krízis fapadtól a védett szinten, udvaron, pincén és nőgyógyászati rendelőn keresztül a könyvtárig, majd a speciális részlegekig és a várakozó szintig bejárhattuk a menedékhelyet.
A túra közben volt egy pihenő is az udvaron, ahol a David Attenborough szellemében készült plakátokat lehetett megtekinteni a menedékhely faunájáról: a szolgáltatások komplexitására rímelve ez is egészen színes, hiszen megtudhattuk, hogy a világon létező csaknem 4000 csótányfajtából 3 is él a fapadon, hogy tavasszal svábbogarak is vannak, de ezeket megeszik a rendszeresen arra járó európai sünök (akiket semmiképp sem szabad összetéveszteni a hasonló becenévre hallgató kollégával), s hogy a rengeteg hűséges galamb mellett a szarkák is megjelennek, akik önzetlen társas problémamegoldó viselkedést is mutatnak – mintha csak a menedékhelyen dolgozók manifesztóját olvastuk volna.
A Dózsa Átmeneti Szállás csapata mutatta be a szakmai nap végső állomásait: egy lakószobát és a padlást. A lakószobánál a csoportok feladata az volt, hogy próbálják meg az ügyfelek helyzetébe helyezni magukat, és a rendelkezésre álló tárgyakkal berendezni a szobát, mint egy új beköltözésnél, majd a résztvevők egyenként néhány másodpercre a szobába zárkózva fogalmazzák meg és írják le egy cetlire az érzéseiket. Az interaktív feladattal a szervezők reményei szerint sikerült kicsit közelebb vinni az egyágyas elhelyezés valóságát a különböző szolgáltatásokban dolgozó kollégákhoz, ezzel is segítve a telephelyek közötti együttműködést. A cetlikre írt érzések valóban egészen hűen leképezik azt a kettősséget, amelyet az ügyfeleink is nagy valószínűséggel megélnek: a nyugalmat, hogy végre saját kuckóval rendelkeznek, biztonságban, illetve a nyomasztó, szomorú magányt is, ami az egyágyas elhelyezésben annyira nyilvánvalóvá válik. A kollégák által írt érzések megtekinthetők a nagyterem kiállításai között.
Az átmeneti szállás csapata nagyon is tisztában van az egyágyas elhelyezés mindenféle következményével a lakók mentálhigiénés állapotára és szocializációs készségeire nézve, ezért aktívan tesznek annak érdekében, hogy az elmagányosodás spirálját megállítsák: csoportfoglalkozásokat szerveznek, hogy az ügyfelek megélhessék a biztonságos kapcsolódást egymáshoz. Erről számoltak be a padlást bemutató kollégák, részletesebben pedig arról, hogy hogyan jött létre és hogyan fejlődött a lakók között most már népszerű filmklub. Az állomás játékosabb részeként a szakmai nap résztvevői egyénileg vagy párban tippelhették meg, hogy a kifüggesztett képeken mely filmek jeleneteit láthatják. Lehetőségük volt arra is, hogy egyesével kitekinthessenek a tetőn: egészen felemelő érzés volt, hogy nem csak a 13. kerületre, de egészen távoli épületekre és hegyekre is elláthattunk – mintha csak azt üzenné nekünk a tető, amin állunk, hogy megtart, és innen van kilátás, van kiút, van remény.
A szakmai nap során a nagyteremben kifüggesztett BMSZKI idővonalat, intézményi életképeket lehetett megtekinteni, valamint az ebéd ideje alatt egy vetítést a Dózsa teamjeinek életéből, szintén képek formájában.
A szakmai nap résztvevőinek igazán üdítő élmény volt ez a rendezvény, ilyen és ehhez hasonló visszajelzésekkel köszönték meg a szervezőknek:
„Ez hatalmas munka, gratula minden kollégádnak!”
„Köszönöm, hogy ha csak egy feladat erejéig is, de belebújhattam az ügyfelek bőrébe.”
„A BMSZKI mi vagyunk!”
„Egy hajóban evezni Veletek megtisztelő.”
„Köszönöm, hogy elmerülhettem a padlás rejtelemeiben, a múltban...”
„Csináltam képet a toronyban, át is küldtem a családnak.”
„Itt dolgoztam a házban, de még sosem voltam a padláson.”
„Jó lehet itt bármelyik teamben is lenni.”
„Nem gondoltam, hogy egy szobafeladat így megmozgat érzelmileg.”
„Fantasztikusan éreztük magunkat, kedvet kaptunk a szakmai napokhoz!”
„Minden nagyon finom volt és élvezetes!”
„Hálás vagyok Nektek, hogy kiszakadhattam a mindennapokból.”
A szakmai nap létrejöttéért a Dózsa György úti egységek teamjeinek lehetünk hálásak, egyes kollégáknak név szerint is köszönjük:
Bakosi Tamás, Becsei Sándor, Eres-Fegyver Anikó, Juhász Arnold, Kissné Németh Zsuzsanna, Nagy Renáta, Németh Bernadett, Pankotai Zsolt, Papp Rita, Pesti Petra, illetve a Dózsa Átmeneti Szállás egész teamje;
Budai Erzsébet, Donkóné Gazsi Éva, Hegedüs Zsuzsa, Jónás Attiláné, Szabó Éva, Tóth Olivér, Tóth Zoltán, Voncsina Emese, azaz az Origóc Nappali Melegedő teamje;
Deichlerné Kovács Gyöngyi, Köves Ferenc, Nagy István, illetve a Dózsa Női Éjjeli Menedékhely további munkatársai.
A szakmai nap finom ebédjét pedig az Ételt az Életért Alapítvány biztosította számunkra, így ezért nekik mondunk köszönetet.
Az összefoglalót Bakosi Tamás, Donkóné Gazsi Éva és Köves Ferenc beszámolója alapján Kővári Erzsébet készítette