2022. február 24-én Oroszország hadműveletet indított Ukrajna ellen. Európában két állam között közel 80 éve nem volt hasonló fegyveres konfliktus. A háborús katasztrófa egyebek mellett egy a második világháború óta nem tapasztalt menekülthullámot is elindított a kontinensen: 2023. március 10-ig több mint 19 millió 200 ezer ember hagyta el a 43 és fél milliós lélekszámú Ukrajnát[1]. A migráció azonban nem csak egyirányú volt: az év során több mint 10,8 millióan vissza is tértek Ukrajnába[2].
Magyarországra mintegy 2 millió 300 ezer[3] menekült érkezett 2022 februárja óta, közülük a legtöbben rövid tartózkodás után továbbindultak Nyugat-Európába. A hosszabb távú tartózkodást lehetővé tévő menedékes – értsd: menekült – státust valamivel több mint 34 ezer ukrán állampolgár kérte, ezek jelentős része olyan kárpátaljai magyar volt, akinek nyelvi és kulturális kötődései miatt Magyarország ideális befogadóország lehetett. A Magyarországon aktuálisan tartózkodó ukrán menekültek száma ennek bizonnyal a többszöröse, a legvalószínűbben 100 és 200 ezer között lehet a hosszabb-rövidebb ideig most is Magyarországon tartózkodók száma.
A Fővárosi Önkormányzat a háborús válság legeleső napjaitól két szervezetén, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságon (FÖRI) és a budapesti hajléktalanellátást szervező BMSZKI-n (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) keresztül azonnal megkezdte a fővárosba érkező menekültek ellátását. Közvetlen munkahelyem, a BMSZKI Gyáli úti Átmeneti Szállása profilját tekintve hajléktalanok átmeneti szállása, amely a hajléktalanellátást 210 férőhellyel biztosítja, mellette pedig további 110 férőhelyen munkásszállást üzemeltet, jellemzően a korábban a hajléktalanszállón élő ügyfelei számára. A bő 300 fős alapszolgálatás mellett 2022. február 26-án – a háború 3. napján – az épület „A” szárnyának korábban más profillal használt, külön bejárású földszintjén és első emeleten a városban elsőként nyitottuk meg a 100 fős menekültszállásunkat.
Az alábbi dolgozat elsősorban nem a menekültszállás és az itt folyó munka leírását foglalja magában, hanem a programunk ügyfélkörének a jellemzőit kívánja sorra venni. Egy rövid bekezdés erejéig azonban érdemes összefoglalni magának a menekültszállásnak a történetét is.
A február végi nyitástól az év végéig összesen 535 ember fordult meg nálunk, az első hetekben jellemzően néhány nap itt tartózkodással, májustól pedig már inkább hosszú távú elhelyezéssel. A viharos gyorsasággal létesülő új intézmény ügyeletesi stábját az első hetekben jellemzően a BMSZKI egyéb telephelyein dolgozó munkatársai adták, nagyrészben belőlük szerveződött – kb. a második hónaptól – egy olyan bő 30 fős csapat, amelynek tagjai szinte kivétel nélkül részfoglalkoztatásban, másodállásban vállaltak rendszeres ügyeletet nálunk. Az intézményműködtetésen túli számtalan feladatra április végétől tudtunk esetkezelő szociális munkás stábot toborozni, addig a Gyáli Átmeneti Szállás hajléktalanszállós stábja és számolatlan önkéntes próbálta – jobbára tűzoltómunka jelleggel – menekült ügyfeleink ügyeit intézni. A feladatra delegált szakmai stáb felállításához két nemzetközi hátterű szervezet, a Terre des Hommes Magyarország és az SOS- Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa nyújtott segítséget – támogatásukkal immáron öt szociális munkás, két gyermekprogram-animátor, két részállású pszichológus és egy személyi segítő kolléga dolgozik a menekültprogramban. Az, hogy a szakmai programok legszélesebb körét társintézményekkel és külső partnerekkel összefogva szervezzük, a kezdetektől lényegi minősége programunknak. Ahogy az is, hogy mindennek ezegyszer nem csak a forráshiány, hanem legalább annyira a tényleges, és az utóbbi évben számtalanszor megtapasztalt társadalmi szolidaritás is az oka. A partnerszervezetek egyikét sem mi kerestük fel, hanem maguk jelentkeztek a Gyáli úton azzal a kérdéssel, hogy miben tudnak segíteni.[4]
A program ügyfélköre
A Gyáli Átmeneti Szálláson 2022. február 26. óta folyó menekültellátás ügyfélkörét kezdetektől nagy részben, a második hónapot követően pedig gyakorlatilag teljes körben magyarajkú roma családok adták és adják. Ez a szelekció sem a szállás, sem a fenntartó és koordináló Fővárosi Önkormányzat részéről nem volt tudatos választás: egész egyszerűen nagyobbrészt ezek az ügyfelek jöttek, és főleg: egyéb lehetőségek híján ezek az ügyfelek maradtak az intézményes menekültellátásban. Mára tudjuk, a fővárosban jelen idejűleg kb. 40 ezer ukrajnai menekült[5] tartózkodik életvitelszerűen – az, hogy a Főváros által működtetett és a hajléktalanellátáshoz kapcsolt intézményekben pont a legsérülékenyebb csoport kap ellátást, voltaképp értelemszerű és helyénvaló motívum. Ezt a szelekciót magunknak is módunk volt megfigyelni, az első 1-2 hónapban, még a célzott tranzitellátás mentén jóval heterogénebb ügyfélkör fordult meg nálunk. Az első tapasztalatainkat összefoglalva márciusban három csoportba soroltuk a hozzánk fordulókat...
A tanulmány – amely még annál is izgalmasabb, mint amit a bevezetője ígér – teljes terjedelmében letölthető a linkre kattintva:
[1] Az UNHCR, azaz az Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága március 10.-e adatai alapján. Forrás: https://www.unhcr.org
[2] Mindkét szám ki- és belépők nyers számát jelzi; így azok, akik az utóbbi időben egy vagy több alkalommal rövidebb időre hazatértek Ukrajnába, a határátlépések száma szerint jelennek meg a fenti sokaságban. A szállón szerzett tapasztalatok alapján a közvetlen harcokban nem érintett Kárpátalján és/vagy Nyugat-Ukrajnában élők között ez többé-kevésbé tipikus jelenség is volt.
[3] Ugyancsak az UNHCR adata, és ugyanúgy nyers szám, nem 2 millió 300 ezer különböző embert, hanem ugyanennyi határátlépést jelent Magyarország irányába.
[4] Nem kísérlem meg, és aligha tudnám leírni az összes közreműködő szervezetet, akik a program valamelyik fázisában bekapcsolódtak programunkba. Legfonottasabb partnereink azonban – a teljesség igénye nélkül – a következők voltak: Budapest Bike Maffia, Habitat For Humanity Magyarország, Partners Hungary Alapítvány, Warchild UK, The Foundation for Global Human Dignity, Önkéntes Központ Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Magyar Cserkésszövetség, Utcáról Lakásba Egyesület, Magyar Vöröskereszt, UNHCR, UNICEF, IOM, Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága, Budapest Esély Nonprofit Kft, Cordélia Alapítvány, Traumaközpont, Fővárosi Állat- és Növénykert, EMMA Egyesület, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomása, Jezsuita Menekültszolgálat, Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, Nestingplay, Vodafone Alapítvány, a LEGO és a Skool csapata, Ételt az Életért Alapítvány, United Way Magyarország.
[5] A Fővárosi Önkormányzat menekültügyi stábjának szóbeli közlése.