Közel 900 menekült felnőttet és gyermeket szállásolt el a BMSZKI az orosz ukrán háború első hat hónapjában

Napra pontosan ma 6 hónapja: 2022. február 26-án, a háború kitörése utáni második napon nyitottuk meg az első menekültszállásunkat 100 férőhellyel a Gyáli úton, de mivel ez nagyon gyorsan betelt (a második éjszaka már 125-en aludtak itt) február 28-án a Bánya utcai szállásunkat is felszabadítottuk erre a célra, 60 fő számára.

A háború csütörtökön tört ki, az első menekülő emberek szombaton érkeztek hozzánk. A feladat ellátására a Fővárosi Önkormányzat kérte fel intézményünket, rekordgyorsasággal reagálva a krízishelyzetre.

Az elmúlt 6 hónapban közel 900 embernek nyújtottunk menedéket a két intézményben, köztük 426 gyermeknek.

A beköltözés szállásainkra alapvetően a Menhely Alapítvány koordinálásával történik, de jöttek a Fővároson keresztül közvetlenül olyan családok is, akiknek máshonnan kellett elköltözniük, és a BOK csarnokból is irányítanak hozzánk rászorulókat.

Kezdetben krízisszálláshelyként indultunk, a cél a rövidtávú segítségnyújtás volt, de a háború elhúzódásával és a tartós lakhatási lehetőségek beszűkülésével egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nem csak lakhatást, étkezést, tisztálkodási lehetőséget és alapvető ruházatot, tisztálkodási szereket kell biztosítanunk, hanem szociális munkát is. Ezen belül például hivatalos ügyintézést, hosszabb távú és/vagy önálló lakhatáshoz segítést, álláskeresésben való segítségnyújtást, családegyesítést, egészségügyi ellátást, mentális és pszichés támogatást, a gyerekek számára értelmes és örömet jelentő szabadidős tevékenységeket, iskoláztatást stb.

Ahogy Rész Levente kollégánk írta korábban a HARCTÉRI TUDÓSÍTÁS A GYÁLI ÚTRÓL című cikkében, a hozzánk érkező családok három csoportba sorolhatóak:

„Az első csoportba azok a jellemzően városi, ukrán ajkú, kisebb létszámú, nukleáris családok tartoznak, akiket rokon, ismerős már vár nyugaton. Az első héten kb. 25%-át adták ki a nálunk megfordulóknak, arányuk a második hétre csökkent. Segítségre alig van szükségük, beszélnek angolul, naprakészek a hírekben. Használják a közösségi oldalakat, nagy biztonsággal vágják át magukat az információdömpingen. Nem okoz nekik nehézséget repülőjegyet rendelni, vonat menetrendet letölteni, az sem fog ki rajtuk, hogy nem ismerik a várost: utazástervezővel, GPS-szel segítség nélkül eljutnak bármelyik pályaudvarra vagy repülőtérre. Segítségre jellemzően az egyéjszakás szállás, a meleg étel és a hiányzó ruhanemű vagy pipereholmi erejéig van szükségük, és legfeljebb arra kérnek minket, hogy nyomtassuk ki az online jegyfoglalást. (...)

A második csoportba kárpátaljai magyar családok tartoznak. Ezek már jellemzően népesebb családok, nem ritkán három generáció érkezik együtt, itt viszont még jól követhető a rokoni mintázat. Átlagosan 6-9 főről van szó. Magyarul és ukránul beszélnek, a várost nem ismerik, legfeljebb egy-egy kerületet, többen ugyanis már dolgoztak vagy dolgoznak Magyarországon. Régóta tudott, hogy a magyar építőipar évek óta nagy számban foglalkoztat ukrán munkaerőt – fehéren, szürkén, feketén, mikor-hogy – alig találni köztük olyan családot, akinek a férfi tagjai ne kapcsolódtak volna már valamilyen módon a magyar (és ugyanúgy: a szlovák, osztrák vagy német) munkaerőpiachoz. Ez a jelenlét azonban korlátozott hely- és országismerettel jár együtt, a legtöbben korábban csak a munkásszállás és az építkezés közötti utat járták be. Ebből a csoportból is többeknek van külországi (jellemzően német) kapcsolata, eddig két családot már vártak is valahol. Számukra az utazás megszervezése már jóval nehezebben megy, csak az aktív segítségünkkel tudnak buszjegyet foglalni, vagy a (már Magyarországon, Ausztriában és Németországban is ingyenes) vasúti útról tájékozódni. Az útvonalterveket nekik már mi készítjük. Figyelni kell arra is, hogy Bécsben ugyanarról a pályaudvarról induljon a németországi vonat, ahová a budapesti gyors érkezett: a bécsi városi közlekedés a pályaudvarok között megugorhatatlan akadálynak látszik, sőt, a pályaudvarra is csak önkéntes autós segítőinkkel tudnak eljutni, és a szolidaritási jegy megváltásához is elkél a segítség.

A harmadik, legnépesebb csoportba kárpátaljai magyarajkú roma nagycsaládok tartoznak. Sokszor nem is lineáris, leszármazási családokról, hanem komplett családrendszerekről van szó: nagyszülők, több testvér házastársakkal a középgenerációból, oldalági rokonok és gyerekek, kéthetestől egészen a nagykamaszig. A családok átlagos létszáma 8 és 15 fő közötti, de lakott náluk 20 fő feletti (!) nagycsalád is. Magyarországi munkakötődés itt is előfordul, van olyan apuka, aki már eleve Budapesten dolgozott, de a háború első hírére hazarohant a családért. Az ő lakhatása munkásszállón ugyan meg volt oldva, oda viszont nem vihette a gyerekeket. Ennek a harmadik csoportnak nyugat-európai kapcsolata már nincs, legfeljebb magyarországi. A rokonok idejönnek, meglátogatják őket, de befogadni – hasonló munkásszállós háttér okán – már nem tudják a családokat.  A társadalmi- vagy kulturális tőke még a második csoporténál is hézagosabb, gyakorlatilag minden kérdésben ránk, újdonsült segítőikre vannak utalva.”

A hozzánk érkezők körülbelül felének nyújtottunk rövid távú (10 éjszakánál nem hosszabb) lakhatást, további 167 ember maximum 1 hónapot töltött nálunk, 60 napon belül távozott további 93 fő, legalább 2-3 hónapra volt szüksége segítségre 40 főnek (közülük többen most is nálunk laknak), 75 főnek nyújtottunk 3-6 hónapra lakhatást, közülük 32 olyan menekült van, aki gyakorlatilag a háború kitörése óta nálunk él.

1.	sz. táblázat A szállásainkon eltöltött idő hossza (fő)

A nálunk lakókkal szerződést kötünk, de a szolgáltatásainkat ingyen biztosítjuk. A szállásainkon a családokat igyekszünk külön szobákban elhelyezni, ágyneműt, törölközőt, tisztítószereket, napi háromszori étkezést (a Fővárosi Önkormányzat és az Ételt az Életért Alapítvány jóvoltából), tisztálkodási lehetőséget, akadálymentesített fürdőt, adományokból alapvető ruhaneműt, tisztálokdószereket biztosítunk számukra.

Személyes segítségnyújtás

A BMSZKI mindkét szálláshelyén – részben saját forrásból, részben adományok felhasználásával és partnerszervezeteink támogatásával – szociális segítők és szociális munkások dolgoznak ügyeleti rendben. Ők gondoskodnak a szállások biztonságos üzemeltetéséről, és segítséget nyújtanak a menekültek általános szükségleteinek biztosításához és a menekült élethelyzet okozta nehézségek megoldásához. Főbb feladatok ebben:

Státusz és jövedelem rendezés: minden nálunk lakónál megtörténik a hivatalos itt tartózkodás rendezése, és a Magyarországon elérhető jövedelmekhez, pénzbeli támogatásokhoz való hozzájutás elindítása. Kezdetben rengeteg segítségre volt ebben szükségünk, mert a családok nem tudtak Budapesten belül egyedül közlekedni, a hivatali ügyintézés útvesztőiben kiigazodni (ez utóbbi néha még a hivatásos segítőknek sem volt egyszerű!). Sok olyan felnőtt is érkezett, aki nem tudott írni, olvasni, számukra az önálló hivatali ügyintézés szinte lehetetlen. Sok önkéntes dolgozott velünk együtt ebben: kísérték a családokat a hivatalokba, megmutatták, mi az a sorszámhúzás, hol kell időpontot kérni stb. Minkájukat ez úton is hálásan köszönjük!

Foglalkoztatás: A családok zömében van legalább egy olyan felnőtt férfi, aki már rendelkezik valamilyen munkával, jellemzően Budapesten. Ez részben nagyon jó a hosszabb távú önállóság megteremtése miatt, ugyanakkor érthető módon ezek a családok emiatt nem szeretnének Budapestről elköltözni, miközben a segítő szervezetek egy része csak vidéki szállást tud felajánlani. Ugyanakkor a még nem dolgozók és sok családban a nők is nagyon szeretnének munkába állni, nehezen tűrik a semmittevést a mindennapokban. Számukra részben a Budapest Esély Nonprofit Kft-n, részben piaci szereplőkön keresztül igyekszünk munkalehetőséget, vagy a jelenleginél jobb, biztonságosabb munkalehetőséget találni.

Egészségügyi ellátás: A BMSZKI orvosa mindkét szálláshelyre kijár hetente egyszer. A nyitást követően a Gyáli úton – amíg nagyon nagy volt az igénybevétel, 2 önkéntes orvos munkája is szükséges volt ahhoz, hogy rendszeresen ránézzen valaki a folyamatosan belázasodó, beteg gyerekekre. Az egészségügyi hozzájutás rendelettel való tisztázása után munkatársaink felvették a kapcsolatot a helyi gyerekorvosokkal, védőnőkkel. Dolgozunk azon, hogy a gyermekek megkapják a Magyarországon kötelező védőoltásokat (amennyiben ez szükséges, mert nem tudják igazolni azok meglétét), ingyenesen biztosítjuk a gyógyszereket az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványán keresztül (részleteket lásd később).

Tapasztalatunk szerint sok a rossz egészségi állapotban lévő, alultáplált, krónikus betegségekkel küzdő menekült. Él nálunk sztómazsákos, rákbeteg férfi, súlyos lábszárfekéllyel küzdő nagypapa, két súlyos mozgáskorlátozott gyerek, illetve fiatal, akik kivizsgálása és mozgásrehabilitációba való segítése folyamatban van, mert bár mindkét család úgy tudta, hogy nem lehet javítani az állapotukon, az első vizsgálatok ennél kedvezőbb képet mutattak.

A kismamák és újszülöttek ellátása különösen nehéz az intézményeinkben, mert ehhez sem a szaktudásunk, sem az infrastrukturális feltételek nem optimálisak, de önkéntesek bevonásával eddig minden kismamát sikerült bekacsolni a közegészségügyi rendszerekbe: számukra a szükséges vizsgálatokat, védőnői gondozásba vételt és a szüléskori orvosi ellátást biztosítani. Mindkét szállásunkon volt már olyan édesanya, akinek nálunk született gyermeke.  A csecsemők, kisgyermekek, gyermeket váró édesanyák ellátásában az EMMA Egyesület munkatársai vannak segítségünkre. Egy-egy esetben komoly kihívásokat tartogatott a gyerekek státuszának rendezése, de mára ezek az ügyek is megnyugtatóan rendeződtek.

Az idő előrehaladtával a nők egyre nagyobb bizalommal fordulnak a szociális munkásokhoz, és kérnek segítséget olyan kényes témában is, mint például a nőgyógyászati problémák. Őket minden esetben sikerült szakellátásba irányítanunk. Sajnos ez olyan szomorú eseteket is produkál, mint annak a hat gyermekes édesanyának a története, kiről a napokban derült ki, hogy méhnyakrákkal küzd. Reméljük, hogy időben sikerült őt kezelésbe segítenünk, és mihamarabb meggyógyul!

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomása és a BMSZKI közös szervezésében a Gyáli szálláson lakó 18 év felettiek tüdőszűrése is megtörtént. A szűrés gyakorlatilag teljes körű volt, csak azok nem vettek rajta részt, akiknek az valamilyen oknál fogva ellenjavallt (pl. éppen babát vártak a vizsgálat idején, agy nem telt még el egy év a korábbi szűrésük óta). A vizsgálat során nem csak röntgenfelvétel készült, hanem egy tüdőbetegségekre vonatkozó részletes kérdőívet is felvettek a kollégák. Az eredmények kiértékelése alapján 2 felnőtt esetében volt szükség további, részletesebb tüdőgondozói kivizsgálásra.

A Terre des hommes Magyarország (Tdh), az Új Start Alapítvány, a Magyar Optikus Ipartestület, a Látásért Alapítvány és optikai szakmai támogatók (Silhouette és a HOYA) támogatásával 157 menekült és a velük közvetlenül dolgozó munkatársak kaphatnak ingyenes szemvizsgálat után szemüveget. Ebből 80 db szemüveg készült el és került kiosztásra az elmúlt hetekben, így az iskolát a gyerekek nagy része már úgy kezdheti meg, hogy látászavar nem fog számukra problémát jelenteni. Egy további vizsgálati kör lesz még októberben, ahol a később érkezők részesülhetnek ugyanígy ezekben a szolgáltatásokban.

Gyermekek beiskolázása, közoktatási intézménybe való segítése: 40 gyerek kezdi meg iskolai tanulmányait Magyarországon szeptember elsején, és további 8-10 gyerek megy óvodába szállásainkról. Az iskolaérettségi vizsgálatról partnerünk, a Tdh gondoskodott (együttműködésünk részleteit lásd később). Ennek eredménye sajnos alátámasztja azt a tapasztalatunkat, hogy sok gyermek küzd alapvető készség és tudáshiánnyal, az életkorához képest. A gyerekek iskoláztatásáról az érintett tankerületek, az óvodai elhelyezésükről a kerületi önkormányzatok gondoskodnak, beíratásuk a szülők dolga és felelőssége, de az ügyintézéshez természetesen kollégáink is elkísérik őket. Az iskola és óvodakezdéshez szükséges tanszerek, tornazsák, iskolatáska stb. beszerzéséhez az SOS-Gyermekfali Magyarország Alapítvány (SOS) és a Tdh is jelentős anyagi támogatással járul hozzá, amennyiben szükséges, magánadományokból befolyó támogatásból is tudjuk segíteni még a családokat (pl. ünneplő, vagy tornaruha vásárlásban).

Gyermekek számára szabadidős és fejlesztő foglalkozások biztosítása: A szállásainkon már a nyitás után közvetlenül igyekeztünk megszervezni azt, hogy iskola híján legalább napközben legyen számukra valamilyen lehetőség az örömteli játékra, szabadidős tevékenységre. Ebben számos önkéntes és szervezet volt a segítségünkre. Néhány foglalkozás ezek közül: meseolvasás, kutyaterápia, kézműves foglalkozás, robotika, gyerekjóga, a nyári foglalkozások keretében: ZOO tábor, iskolaelőkészítő tábor, focitábor, a Tdh szervezésében szociális cirkusz és zsonglőr foglalkozások, filmkészítés és színház, közös zenélés és tánc stb.  

Mentálhigiénés, pszichés támogatás: a Tdh támogatásával mindkét telephelyen jelen vannak pszichológus kollégák, akik a felnőttekkel és a gyerekekkel is dolgoznak egyéni és csoportos terápiás munkát is végezve. Egy-egy súlyosabb traumatikus történet esetében pedig a Cordélia Alapítvány segítségét kértük, akik speciális tudással és szakértelemmel bírnak menekültek ellátásában. A szociális munkatárs kollégák pedig segítő beszélgetések formájában dolgoznak azon, hogy az otthon, haza, család elvesztése és a jelenlegi bizonytalan helyzet miatti nehézségeken, kríziseken átsegítsék a családokat.

Segítségnyújtás hosszabb távú lakhatás megoldásához: Intézményeink deklaráltan átmeneti elhelyezést tudnak csak nyújtani, infrastrukturális adottságaikat tekintve nem alkalmasak gyerekes családok hosszú távú elhelyezésére, még ha ezt a szükséglet most felül is írja. Ezért folyamatosan dolgozunk azon, hogy hosszabb távú, önálló lakhatáshoz segítsük a családokat. Hat családot sikerült eddig tartós elhelyezéshez juttatnunk az Utcáról lakásba Egyesület, a Jezsuita Menekültszolgálat, valamint egy Wekerle telepi lakóközösség segítségével. Több partnerszervezetünk ajánlott lakhatási támogatást a családok számára, amihez az szükséges, hogy a családok – kollégáink segítségével – számukra megfelelő albérletet találjanak. Ebben a BMSZKI Ügyfélszolgálati Irodájának lakhatási tanácsadói is segítségünkre vannak.

Nagy öröm számunkra, hogy rengeteg segíteni akaró magánszeméllyel és szervezettel dolgozunk együtt, akik komoly erőforrásokat jelentenek a családok számára. A sok szereplő együttes munkájának koordinálása komoly kihívás is ugyanakkor, hiszen a menekültellátásban dolgozó vezető stábtagok meglévő feladataik mellett, plusz munkában (plusz fizetség nélkül) látják el az ezzel kapcsolatos teendőket.

Két állandó partnerünk, akik nélkül nem tudnánk a szolgáltatásainkat működtetni a Terre des Hommes Magyarország és az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa. Ők az alábbiakban segítenek nekünk:

SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa

Az SOS Gyermekfalvak 137 országban van jelen. Magyarországon 46 településen 400 gyerekeknek tudnak biztonságos otthont adni. Támogatásukkal a BMSZKI négy főállású szakembert (2 szociális munkást, egy önkéntes koordinátort és egy adományszervező munkatársat) és majd októbertől egy félállású projektasszisztenst tud foglalkoztatni. Emellett a szervezet a felmerülő kiadásokhoz – például gyógyszerek és egészségügyi eszközök beszerzéséhez, gyerekek szabadidős foglalkozásának biztosításához, családegyesítéssel kapcsolatos kiadásokhoz, különböző okiratok beszerzésének és honosításának a költségeihez is hozzájárul. A gyermekek és nők számára biztonságos és a tömegszállás körülményeihez képest otthonos lakókörnyezet kialakításában is segítenek.

Terre des hommes Magyarország (Tdh)

A Tdh egy nagy múltú, svájci központú gyermekvédelmi szervezet, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Gyermekalapja, az UNICEF partnereként van jelen intézményünkben is, az úgynevezett Kék Pontok működtetésén keresztül. A Kék Pontok a gyermekek és családok számára kulcsfontosságú gyermekvédelmi és szociális szolgáltatások minimálisan szükséges körét biztosítják, az UNICEF által kidolgozott koncepció alapján. Ez azt jelenti a BMSZKI esetében, hogy a Tdh munkatársai elkezdtek dolgozni az intézményekben, jelenleg elsősorban személyes szociális munkát és pszichológusi ellátást és gyermekgondozó szakembert biztosítva. Szerződött partnerükön keresztül felmérték a gyerekek beiskolázáshoz szükséges készségeit, tudásszintjét, nyáron pedig több héten keresztül biztosítottak napközbeni fejlesztő és szabadidős foglalkozásokat számukra.

Rajtuk kívül több szervezettel dolgoztunk együtt ebben a fél évben, a legfontosabbak közülük (a teljesség igénye nélkül): Budapest Bike Maffia, Magyar Helsinki Bizottság, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, Magyar Cserkésszövetség, Utcáról Lakásba Egyesület, Magyar Vöröskereszt, UNHCR, UNICEF, IOM, Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága, Budapest Esély Nonprofit Kft, Cordélia, Fővárosi Állat és Növénykert, EMMA Egyesület, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Tüdőgondozó és Tüdőszűrő Állomása, Jezsuita Menekültszolgálat, Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, Nestingplay, Vodafone Alapítvány, a LEGO és a Skool csapata, Ételt az Életért Alapítvány, United Way Magyarország.

Hálásak vagyunk és ügyfeleink nevében is köszönetet mondunk minden kollégának, adományozónak, önkéntesnek és partnerszervezetnek, aki ehhez a hat hónapnyi munkához hozzájárult!

Programjainkhoz az országba menekültek ellátására érkező európai uniós forrást nem használunk fel.

Nem tudjuk, meddig lesz még szükség az általunk nyújtott segítségre, egyes szakértők véleménye szerint a háború akár évekig is elhúzódhat. A menekült családok integrációjának segítésére ilyen hosszú időtávban nem vagyunk berendezkedve, ehhez sem az infrastrukturális adottságaink, sem a humánerőforrásaink sincsenek meg. Ugyanakkor nem látjuk, milyen tartós, hosszabb távú megoldást kínál az állam számukra, és addig, amíg ez ki nem derül, nem rakhatjuk ezeket a családokat az utcára. A menekültek ellátása ugyanakkor nem a hajléktalanellátó szervezetek feladata. Jön a tél, aggódunk amiatt, hogy az energiarák megemelkedésével a társszervezeteink talpon tudnak-e maradni, és nem merül-e fel nagyobb elhelyezési szükséglet a krízisidőszakban a hajléktalanságban élők részéről is, akik felé a fővárosban elhelyezési kötelezettséggel rendelkezünk. Nem tudjuk, hogy mindennek a sok szükségletnek egy időben hogyan tudunk megfelelni.

Sokat tanultunk az elmúlt hat hónapban, gyakorlatilag minden nap új kihívást jelentett. Kapcsolataink gyarapodtak, kollégáink nagyon elfáradtak, de büszkék vagyunk az elvégzett munkára, a sok segítségre, amit kaptunk és adtunk, a gyerekek ölelésére, nevetésére, és az ilyen mondatokra: „Maguk olyan jó emberek! Olyan szépen beszélnek velünk!”