Március 4-én az Európai Bizottság közzétette a Szociális Jogok Európai Pillérének Cselekvési Tervét.
A Szociális Jogok Európai Pillérét létrehozó nyilatkozatot 2017 novemberében írták alá az EU 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői, Göteborgban.
A Pillér 20 kulcsfontosságú jogot és elvet határoz meg az alábbi három kategóriában:
- esélyegyenlőség és hozzáférés a munkaerőpiachoz,
- méltányos munkafeltételek,
- szociális védelem és társadalmi befogadás.
A Pillér 19. elve rögzíti, hogy
- a rászorulók számára hozzáférést kell biztosítani jó minőségű szociális lakásokhoz vagy lakhatási támogatáshoz,
- a kiszolgáltatott helyzetű személyeknek joguk van megfelelő segítségnyújtásban és védelemben részesülni a kényszer-kilakoltatással szemben,
- a hajléktalan emberek számára megfelelő elszállásolást és szolgáltatásokat kell biztosítani társadalmi befogadásuk előmozdítása érdekében.
A most közzétett cselekvési terv célja, hogy a Pillérekben megfogalmazott elveket és jogokat olyan konkrét célkitűzésekbe fordítsa, amelyek egy erős szociális Európa irányába hatnak, és megnyitják az utat a tisztességes, befogadó és ellenállóképes társadalmi és gazdasági fellendülés előtt.
A cselekvési terv három fő célkitűzést határoz meg az EU számára, amelyeket 2030-ig el kell érni:
- A 20–64 év közötti korosztály legalább 78%-ának foglalkoztatottnak kell lennie.
- A felnőttek legalább 60%-ának biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy évente képzéseken vehessen részt.
- Legalább 15 millióval csökkenteni kell a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett emberek számát.
A FEANTSA – a hajléktalan emberekkel foglalkozó nemzeti szervezetek európai szövetsége – közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy sajnálatos, hogy a cselekvési terv egyetlen, a hajléktalansággal kapcsolatos politikai kötelezettségvállalást vagy célt sem tartalmazott a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának csökkentésére irányuló kiemelt célkitűzése keretében. Annak ellenére sem, hogy a Bizottság sürgős társadalmi problémának tartja a hajléktalanságot, és aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy körülbelül 700 ezer ember él utcán vagy alszik hajléktalanszállásokon az EU területén – 70%-kal több, mint 10 évvel ezelőtt.
A FEANTSA tagszervezeteként a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei is üdvözli ugyanakkor a bejelentést a Hajléktalanság Elleni Küzdelem Európai Platformjának elindulásáról, amely az év második negyedévében valósul meg. Ez egyértelműen megerősíti az Európai Bizottság azon elköteleződését, hogy a hajléktalanság elleni küzdelmet az eredeti, a hajléktalan emberek lakhatásával és támogatásával kapcsolatos 19. elvvel összhangban a szociális napirenden kiemelten kezeli.
A FEANTSA kiemeli: amint a pandémia okozta válság gazdasági hatása felgyorsul, fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen megnő a hajléktalan élethelyzetben élő emberek száma, amely a válságot megelőzően az EU-tagállamok többségében már egyébként is növekedett.
A megerősített uniós szintű együttműködés segítheti a tagállamokat a hajléktalanság hatékony kezelésében, összhangban az Európai Parlament hajléktalanság csökkentéséről szóló, 2020. november 24-i állásfoglalásával. Az állásfoglalás 20. pontja felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen foglalkozzanak a hajléktalanság kérdésével, és fogadjanak el hosszú távú, közösségi alapú, a lakhatás kérdését középpontba állító, integrált nemzeti hajléktalanügyi stratégiákat, amint azt az EU szociális beruházási csomagja is ösztönzi.
Források:
Szociális Jogok Európai Pillére: https://ec.europa.eu/info/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-20-principles_hu
Cselekvési Terv: https://ec.europa.eu/info/european-pillar-social-rights/european-pillar-social-rights-action-plan_en
Az Európai Parlament állásfoglalása a hajléktalanság arányának csökkentéséről az EU-ban (2020/2802(RSP)): https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2020-0314_HU.html